Csütörtök este megérkeztünk Cseppentő Attila táborába, hogy pénteken egész nap gyakorolhassunk, délelőtt magunkban, délután a többi lovassal a Nyílzápor helyszínén.
A legtöbb hagyományőrző íjászt, de legalábbis a legtöbb egyszerre kilőtt nyilat megmozgató rendezvény lovas hadosztályát erősítette csapatunk, a mintegy 40 lovasból nyolcat adtunk mi.
Minthogy azt mondták, hogy ne használjunk íjat, és Magyar Attila, a Nyílzápor hadvezére megkért, hogy vigyázzunk a díszletekre, és a gyalogosokra (miután a próbán egy gyalogos harcost állítólag karikásostor támadás ért), magam főleg a nyilvánosság eszközével harcoltam, íme:
Aztán így is sikerült egy foglyot ejtenünk, aki aztán a harc közben nyakát szegte, s így a fej a VIP páholyban landolt.
A csatát egy igazi köböre viadallal folytattuk és fojtottuk, minthogy a Park hivatalos hadosztálya Dömös János vezetésével elfogadta kihívásunkat. A játék a legszebb nomád hagyományoknak megfelelően folyt, amit végül 1:1-re nyertünk meg.
