A messzebbről érkezők 5-kor kezdtek, mégis 11 óra lett, mire összegyűltünk a tanyán. A dunaiak szállítottak, Nagykörűből Kenderesig mentünk lábon.
A kései ebéd után még a bemutatónk koreográfiáját is végigvettük, így igazán hasznos volt ez a nap.
Valami baj mégiscsak lehet, mert megint nem került az asztalra a citera, nem emelkedtünk feljebb a beszélgetésnél...
Valami baj mégiscsak lehet, mert megint nem került az asztalra a citera, nem emelkedtünk feljebb a beszélgetésnél...
A szombati nap a reggeli edzés után leginkább csak nagy várakozással telt, hiszen a Kun Szövetség éves közgyűléséről ígérkeztek vendégek, illetve vártuk, hogy elálljon az eső, ami gyengén, de folyamatosan vendégünk volt. A ritka vendéget meg kell becsülni, végül is az eső maradt, minthogy csak akkor ment, mire a vendégek nem jöttek.
Úgyhogy nem maradt más, mint hogy megkörmöltük a 2 nagykörűi lovat, akikkel vasárnap tértünk haza.
E rendkívül unalmas út egy kevésbé unalmas eseménye kapcsán készült képet tudok betenni illusztrációként: egy átkozott szántóföld-átvágás miatti átkozott csatornaátkelés idegtépő és kötélszaggató jelenetéről. Az átkelés közben meg kellett kötnöm a lovakat, és miután az ellenszegülő ló helyzetét kényelmetlenné tettem (ahogy Pampalínitől tanultam:), annyira meghúzta a szorító nyolcast (a kötél másik végén volt a másik ló), hogy a csipkebokor ágát megfaragva sem tudtam megmozdítani, s végül el kellett vágnom a kötelet.
E rendkívül unalmas út egy kevésbé unalmas eseménye kapcsán készült képet tudok betenni illusztrációként: egy átkozott szántóföld-átvágás miatti átkozott csatornaátkelés idegtépő és kötélszaggató jelenetéről. Az átkelés közben meg kellett kötnöm a lovakat, és miután az ellenszegülő ló helyzetét kényelmetlenné tettem (ahogy Pampalínitől tanultam:), annyira meghúzta a szorító nyolcast (a kötél másik végén volt a másik ló), hogy a csipkebokor ágát megfaragva sem tudtam megmozdítani, s végül el kellett vágnom a kötelet.