A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyakorlás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyakorlás. Összes bejegyzés megjelenítése

2016-os összesítés

 
 
 PR
 ESEMÉNYNAPTÁR 2016 főszezon
 
 
 
 
Április 24-29.
 Pomáz-Galgahévíz-Jászágó-Pély-Kisköre-Karcag
Kun zarándoklat
Április 29 –
Tavaszi gyakorlás és
Karcag
  – Május 1.
részvétel a Karcagi Majálison
 
Május 7.
Részvétel a Kassai lovasíjász bajnokságon
Besenyszög
Május 10.
Bemutató Kováts Mihály emléknapján
Karcag
Május 21-22.
 
 
Május 28-29.
Pomázi Lovas Majális
Június 1. hete
SZÉNACSINÁLÁS
 
Június 2. hete
SZÉNACSINÁLÁS
 
Június 3. hete
SZÉNACSINÁLÁS
 
Június 25-26.
Zarándoklat a Szent László lovagi fesztiválra - Győr
Július 2-3.
 
 
Július 8-10.
Részvétel az L. Hortobágyi Lovas Napokon
Július 16.
Jászkiséri Lovasnap
A klímaváltozás jogát fenntartjuk.
Július 23-24.
 
 
Július 30-31.
Bemutató a XIX. Szabolcs Vezér Ünnepen
Augusztus 6-7.
 
 
Augusztus 12-14.
Kurultáj
Augusztus 20-21.
 
 
Augusztus 28.
Bemutató a II. Lovas-Gasztro Fesztiválon, Nyírbátorban
Szeptember 3.
 
Szentendre-Pomáz,
Kirgizisztán
 Szeptember 11.
Mezőfényi Lovasnap
 Szeptember 17.
 Jászkiséri Lovasnap
 
 
 
November 5-6.
Gyakorló hétvége a Kecskeri-pusztán
Karcag
November 12.
Bemutató az ország legnagyobb fedeles lovardájának átadó ünnepségén
Szilvásvárad
December 30-Január 1.
Szilveszteri csapatösszevonás a Dunai-szárny legnagyobb lovardájában
Szentendre
 
 
 

Beszámoló a közép-ázsiai portyáról

 
Csapatunk két lovasa – Stefanek Attila és Leidinger Dániel – augusztus 23. és szeptember 12. között, a Magyar-Turán Alapítvány által szervezett válogatott tagjaként, Kazahsztánban és Kirgizisztánban járt.
A magyar küldöttség két egymást követő rendezvényre volt hivatalos. – Augusztus 27-28-án a Kazahsztáni Talgar városa mellett rendezték meg az “Ulu Dala Ruhy”, azaz a “Nagy Sztyeppe Gyermekei” elnevezésű fesztivált, amelyen a csapat tagjai lovas harci bemutatót tartottak. Ezt követően szeptember 3. és szeptember 8. között zajlott Kirgizisztánban a 2. Nomád Világjátékok, amelyen a csapat lovasai szintén bemutatót tartottak, illetve a magyar küldöttség tagjai különböző sportversenyeken vettek részt. A nagy távolság miatt a csapat nem vitt lovakat, hanem mindkét helyszínen helyi lovakkal dolgozott.
Az “Ulu Dala Ruhy” ünnepet egy Talgar város határában található fennsíkon tartották, ahol egyik irányba a végtelen sztyeppe, másik irányba az Alatau-hegység 3-4 ezer méteres csúcsai voltak láthatók. A lenyűgöző természeti környezet mellett számos jurta, kiállító sátor, egy színpad, és az ott zajló számos program színesítette a rendezvényt. A lovas bemutatót tartó csapat dolga nem volt könnyű, mert a helyben kapott lovak lovas harc/lovas íjászat szempontjából képzetlenek voltak. További nehézséget jelentett, hogy mind a lovasok, mind pedig a gyalogos segédek különböző csapatokból valók voltak, így végső soron egy mindenki számára új koreográfiát kellett begyakorolni, amire mindössze fél nap állt rendelkezésre. Mindezt tetézte, hogy a szombati bemutatót követően, vasárnapra nem pont ugyanazokat a lovakat kaptuk meg, amelyekkel előtte összegyakoroltunk. Ennek ellenére a második napra egy egészen színvonalas bemutatót sikerült összehoznia a csapatnak. A rendezvényen való szereplésünket sikeresnek könyvelték el maguk a szervezők is.
A Nomád Világjátékok eseményeinek két helyszín az Issyk kul-tó partján fekvő Cholpon Ata városa, valamint a Kircsin-szorosban több-száz jurtával kialakított tábor adott otthont. A csapat szállása a két helyszín között félúton, az Issyk kul-tó partján volt. Ottlétünket többek között a szálláshely melletti homokos strand, a kellemesen meleg időjárás, a tó hűs vize, valamint a túlsó parton emelkedő, hóval fedett 5-6 ezer méteres hegycsúcsok látványa tette felejthetetlenné.
A megnyitóünnepség helyszíne a Cholpon Atában újonnan felépített stadion volt, ahol résztvevő nemzetek sorában a magyar csapat nagy része is felvonult. (Ide kattintva látható egy tudósítás, a magyar csapat 1:25:15 - 1:26:20 között.) A megnyitót követő napon a Kircsin-szorosban felállított táborban is lezajlott egy nyitóünnepség, amelyen a hazai kirgíz csapat, valamint a türkmén trükklovasok mellett, a magyar lovascsapat tartott bemutatót.(Itt egy kis ízelítő látható, de sok egyéb tudósítás is elérhető.) A helyben kapott lovakkal az előző napon mindössze néhány óra gyakorlásra volt lehetőség, ráadásul több lovasnak lovat kellett cserélnie, mert a lovak egy része félt a fegyverektől és a céltáblaként használt pajzsoktól (s hosszas szervezést igényelt az is, hogy a másnapi bemutatóra ugyanazokat a lovakat kapjuk meg, amikkel gyakoroltunk). A csapatra nagy nyomás nehezedett, ugyanis harmadikként kellett bemutatót tartani, közvetlenül a közönséget teljesen lenyűgöző türkmén lovasok után. Minden nehézség ellenére, a csapat színvonalas bemutatót tartott, kivívva a közönség őszinte elismerését. (Az ünnepségen – akárcsak az előző napi megnyitón – jelen volt egyébként Steven Segal, amerikai színész, harcművész is, mint a rendezvény díszvendége.) 
Íme a magyar lovas csapat a Nomád Világjátékok egyik helyszínén: (balról jobbra: Stefanek Attila, Vermes István, Vermes Balázs, Leidinger Dániel, Kiss Péter) (Fényképezte: Erasimus Zsuzsanna)
 

A sikeres bemutatót követő napokban a csapat tagjai különböző sportversenyeken (kis ízelítő itt nézhető) vettek részt (övbirkózásban, gyalogos és lovas íjászatban, lovas birkózásban, valamint mangalában – ez utóbbi egy logikai játék), amelyeken több érmet is sikerült elhozni.
Csapatunkból Stefanek Attila lovas birkózásban (-70 kg), Leidinger Dániel lovas birkózásban (-90 kg) és lovas íjászatban indult. (Mivel országonként korlátozott volt a nevezhető versenyzők száma, Attila nem tudott elindulni lovas íjászatban.)
A lovas íjászat selejtezői szeptember 5-6-án zajlottak, ahonnan 3 magyar versenyző – Vermes István, Vermes Balázs és Kiss Péter – kvalifikálta magát a döntőbe. A pontszámok alapján, a másik két magyar induló, Leidinger Dániel és Fehér József is bőven belefért volna a döntős csapatba (több pontot lőttek, mint a döntőbe bejutott, mongol, kazah, kirgiz, vagy török versenyzők nagy része), viszont a versenyszabály országonként csak 3-3 versenyzőt engedett a döntőbe. A szeptember 7-i döntőt végül Vermes István nyerte egy kirgiz versenyző előtt. Vermes Balázs 3., Kiss Péter a 4. helyezett lett (Kiss Péter szereplésére rányomta bélyegét, hogy a próbakörben bukott a lovával, ami számára sérülést, íja számár eldeformálódást eredményezett. – Péter egyébként előző nap a legmagasabb pontszámmal jutott a döntőbe.).
Szeptember 7-én zajlott a lovas birkózás is. Míg az íjász versenyek a Kircsin-szorosban felépített tábor mellett voltak, addig a lovas birkózásnak – a csirirt és a köböre mellett – a Cholpon Atában felépített stadion adott otthont. Lovasainknak lenyűgöző élményt jelentett e helyszínen birkózni. Mivel az ázsiai lovas birkózás (kirgizül: er enish) szabályai jelentősen eltérnek az általunk gyakorolt lovas birkózástól, lovasainknak nehéz dolguk volt. A körülményeket némileg nehezítette, hogy Leidinger Dani előző nap lebetegedett, s ráadásul rögtön kifogta a 3. helyen végzett kínai (mongol) versenyzőt; Stefanek Attila ellenfele, pedig meglehetősen sportszerűtlenül, rögtön a kézfogással megpróbálta lerántani őt a nyeregből. A nehezítő körülmények ellenére elmondhatjuk, hogy lovasaink derekasan helytálltak. Bár egyikük sem jutott tovább, csak kemény küzdelmek árán tudták őket legyőzni.
A Magyar-Turán Alapítvány által delegált válogatott csapat összesen 1 arany és 4 bronzérmet szerzett. Aranyérmes lett lovas íjászatban Vermes István; bronzérmesek lovas íjászatban Vermes Balázs, távlövésben Szabó József, övbirkózásban Hagyó Gábor és Tóth Róbert.
A bemutatók és versenyek mellett a küldöttség tagjai számos látogatáson, kiránduláson vettek részt (Kazahsztán és Kirgizisztán területén egyaránt). Jártunk egy híres sassal vadászó családnál, megnéztük a Sharin-kanyont, jártunk Chimbulak hegyén 3200 méter magasan, láttunk több-ezer éves aranyleleteket és sziklarajzokat, jártunk múzeumi kiállításokon, valamint kilátogattunk a Kurgán-fennsíkra, ahol a Kazahsztán egyik jelképének számító „aranyember” sírját is megtalálták.
Ezúton is köszönjük a meghívást, és a gazdag programot a Magyar-Turán Alapítványnak! Megtiszteltetés számunkra, hogy a magyar küldöttség öt lovasából kettőt a „Pusztai Róka” Egyesület adhatott.
Pomáz, 2016. Földanya hava 15.
Leidinger Dániel
 
    
 
 

Kurultáj 2016.

 
Az év legnagyobb rendezvénye, legalábbis amin legtöbben léptünk fel, illetve voltunk jelen, és amin új programot mutattunk be, amit a legnagyobb közönség nézett.
 
Új műsorunk a Dunai műhelyben született meg: a Pomázi Lovas Majálisra gyűlt össze az a minőségű lovas, akik Leidinger Dani vezetésével összerakták a „Fejezetek a magyar könnyűlovasság történetéből” tartalmú összetett bemutatót. Most bővített kiadásban a Tiszai-szárnnyal kiegészítve, összesen 14 lovassal a Kurultáj nagy küzdőterén is ezzel a programmal járultunk hozzá a Programhoz. Ehhez az új koreográfiához a „honfoglalás” kora mellett, a végvári időkből és a szabadságharcból is szövetkeztünk a huszár barátainkkal, így 3+1 jelenetben mutattuk be a magyar könnyűlovasság történetének legfontosabb fejezeteit. A 30 perces előadás végig feszes-pörgős a gondosan felépített szerkezetnek, a gyakorlásnak, a profi lovasainknak és profi segédeinknek köszönhetően. Belülről legalábbis így éltük meg, és erről szóltak a visszajelzések. Dokumentáló képek és mozgóképek tekintetében a Közönségre, köztük a profi fotósokra vagyunk utalva – szívesen látnánk képeket!
A seregszemle belülről - állóképen...
 
A saját bemutatón kívül, megszerveztük a köböre bemutatót és bajnokságot. A szombati közös köbörén 16 lovas vett részt. Ez nagyon harcosra sikeredett, igazi belső birkózásokkal, a legszebb ázsiai hagyományoknak megfelelően, és az európai látványízléstől eltérően. Az elszánt játékosok hamar blokkolták a kitörő vágtákat, és a 25 kg-os kecskét sem dobáltuk úgy, mint amikor a kitömött bőrrel játszunk.
A  vasárnapi bajnokságra csak a bőre maradt a kecskének, minthogy a hús addigra a bográcsba került. Így könnyebb játékszert készítettünk, amivel a kisebb létszámú, 2 x 5 fős csapatok látványosabb játékot tudtak bemutatni. Izgalmasabb lett volna a bajnokság, ha nem önmagunkat kell legyőzni, de a többszáz lovas közül végülis nem jelentkezett külső kihívó csapat.  
 
A saját programjainkon kívül, a szövetségeseinkkel kiegészült csapatunk mindkét napon teljes számban részt vett a seregszemlén, illetve 2-3 lovassal szerepeltünk az ügyességi és a gyorsasági versenyekben, valamint a közös csatajelenetben, és az esti mulatságokban.
Szombat este az étkező sátor belülről...
Bene Sanyi citerával, Juhász Dénes hegedűvel viszi a prímet.
 
Nagyszerű esemény volt, jó idővel és jó szervezéssel – köszönjük mindenkinek akit-ahogy illet!
 
A rendezvényről számos beszámoló és képdokumentáció született és kerül még ki a médiába, itt hivatkozunk néhány linket, illetve egyelőre előzetesen mutatunk néhány saját képet, és beharangozzuk a seregszemlét belülről mutató videónkat, amit hamarosan közzéteszünk a youtube-on!
 

Tavaszi gyakorlás Szentendrén - április 2-3.

 
Szezon kezdeteként össze szoktunk gyűlni egy gyakorló hétvégére. Ezúttal a Dunai szárny új támaszpontján, Attiláék éppen belakott tanyáján találkoztunk, hogy közösen csiszoljunk lovas tudásunkon, különös tekintettel a különösen alacsony ugratási képességeink emelésére.
A Tiszai-alföldről pénteken érkezett a töredékes küldöttség, Édua, Ági, Áron és Laci betegség miatt nem jöttek. (Szerencsére csak Laci baja nehezebben gyógyuló, minthogy nem érzi, hogy neki csiszolódni kellene…)
Sanyi hozta az új lovát, Gülszári fia Huncutot és Borussal volt Katica. Péter Bátor Sárkányát ezúttal kisfutóval húzta fel Nagy Attila kamionsofőr és lovasedző. A szombati edzéseket Attila tartotta, egyszerre 8-9 ló és lovas volt a pályán; délelőtt az idősebbek, délután a fiatalabbak, illetve Vígh Zoli ügyességi pályáján is átszűrtük magunkat. A gyalogos időket a tanyán némi tereprendezéssel igyekeztük hasznossá tenni.
Vasárnap Balogh Zoltán helyi lovasedző tartotta a foglalkozásokat, s a hétvége végére többnyire mindenki stabilan teljesítette a 80 cm-es magasságot. Fejlődésünket mutatja még, hogy Daninak 3 lova szerepelt az oktatásban (Kara, Harcos, Batu kán).
Megjegyzendő még, hogy láthattuk a Lelkes utódot is (Lelkes Marci), hogy Hunor biciklivel érkezett Pestről, és hogy szombat este fürdős program is volt Leányfaluban. Szombaton délben karcagi rackabárányok (raguleves és sült formájukban), vasárnap hazai pincepörkölt egészítette teljessé a programot.



 

Bemutató a UNIQA Lovas Világkupán - 2015.11.27.

 
Az ősz másik nagy próbatétele ugyancsak budapesti nagyrendezvényhez kötődik: az évek óta ilyentájt, a fedett Puskás stadionban megrendezett Lovas Világkupára hívtak, ami mostanában a UNIQA neve alatt fut, akik a tevékenységüknek megfelelően biztosították a rendezvény nevét, s gondolom költségeit.
A bemutató előtti perc
gyors fotója nyeregből
A kihívás abban állt, hogy 8, azaz nyolc percet gondoltak számunkra biztosítani a műsorban. Soha még ennyit nem készültünk bemutatóra: sok munkaóra beletelt, mire a 8 percet összeraktuk, olyan forgatókönyv született, ami percenkénti osztásban mutatta az eseményeket, a szereplők feladatait, s hozzá tartozó ismertető szöveget.
 
A nettó 8 percet bruttó 24 órával tudtuk megoldani, 2+2 irányból 9 lovat szállítottunk (3 karcagi, 2 nagykörűi, 3 Pomáz-Szentendre, 1 Biatorbágy)  1 kamion, 2 lószállító utánfutó, 4 személyautó mozgott 18 emberrel. Csütörtök este elindultunk, éjszaka néhány órát vártunk, s néhányat gyakoroltunk a Tattersal nevet viselő nemzetinek mondott lovardában a Keleti pályaudvar mellett, ahol a lovak szállása is volt. Reggel Szentendrére és Zuglóba mentek aludni a vidékiek, de ez nem tartott sokáig, hiszen 6 órakor már a Stadionnál vettük le a lovakat, hogy még meg tudjuk nekik mutatni a helyszínt. Délelőtt volt a műsor, a 2-3 órás show-ban rengeteg szereplő, mindenki pár percben, amit be is tartatott a rendezőség. Ez nem is esett jól a Barbi-univerzum lovasait megjelenítő fríz egyesületnek, pláne, hogy ingyen ajánlották fel produkciójukat. (Ebben a cikkben részletesebben.)
 
Az identitásunkat is erősítette a rendezvény:
tudjuk, hogy NEM ehhez a kultúrához tartozunk.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Nem kis feladat egy ilyen szűk helyen és időben ennyi csapatot koordinálni, a pakolás után még elhúzódott az adminisztráció, éppen sikerült utolérni Szolnokon a kamiont.

Gyakorló hétvége a Kecskeri-pusztán - 2015.10.23-25.

 
 
Nemzeti ünnepünket a legméltóbban ünnepeltük, hogy hiszen aktív közösség-építő hétvégénk a valódi valóságban mintapéldája annak a programnak, amivel a nemzetet fel lehet építeni: a Természet valóságán állva alulról felfelé.
A CSapat számára fontos a rendszeres gyakorlás, úgyhogy tavasszal és ősszel szoktunk külön hétvégét szentelni a gyakorlásnak, ezért gyűltünk össze most is Egyesületünk központjában, a Bene-tanyán. Az időjárás is kedvező volt; a szokásos programot ezúttal leginkább Kiss Petivel gazdagítottuk, aki a Kassai lovasíjász iskola egyik legjobbjaként idén többször is csatlakozott bemutatónkhoz, és jól illeszkedik a csapatba, kivéve a lovasíjászatát, azon sokat kellene még csiszolni, ahogy mondom: LEcsiszolni, hogy egy szintre kerüljünk. Mi a nehezebb utat választottuk, és azzal próbálkoztunk, hogy segít minket felemelkedni; meg is fejtettem a titkát és a különbség okát: mi csak rendszeresen gyakorlunk, Ő pedig gyakran…
·         Péntek délután:              terepi lovaglás
·         Szombat délelőtt:           alaki lovaglás
·         Szombat délután:           lovasíjászat, és a fiatalok gyakorlása
·         Vasárnap délelőtt:         a bemutató egyéb elemeinek gyakorlása


Laci sportíjász húzása,
a bock nyergén elől van a kengyel, ezért nem tud kiállni az íjász.
A vessző bal oldalt fut ki, a következő hozzáfogva.
 
Péter ázsiai, hüvelykes húzása,
teljes feszítésben a vállhoz jön a kéz.
A vessző jobb oldalon fut ki, a következő befordítható. 
 
Dani ugyancsak történeti húzása,
a vessző ugyancsak jobb oldalon,
s a következőt a húzó kezében heggyel lefelé tartja.

A darvak húzása.
Október végén ennek is ideje van a pusztán.

Kiss Peti lazán -
Kassai stílusban és minőségben.
 
Házi versenyünk eredményének aktuális alakulása a táblázatban. (Ilyesmi akkreditációs versenyeket javasolnánk a Hagyományőrző Mozgalomban résztvevőknek…)
harcos
 
íjászat
kelevéz
dobott gyűrű
földről gyűrű
Sanyi
44
28
10
2
4
Péter
40
25
9
3
3
Attila
39
24
8 x b
2
5
Dani
 
20
-
-
-
Laci
34
20
7
3
4
Hunor
28
12
9
3
4
Bálint
24
11
9
1
3
Édua
 
5
-
-
-
Katica
16
4
8
2
2
Kiss Peti
 
89
10
2
3
 
 
Levente feltartott kézzel.
A segédeken mindig nagy a terhelés.


Hunor felszúrta...
Ezen kívül is volt sikeres dobása.
Emellett természetesen jókat ettünk (kecskepörkölt), beszélgettünk és fürdőztünk a híres karcagi fürdőben; de veszteségeket is illik feljegyezni a Krónikába: a tevékenységek felsorolásából bántóan hiányzik a mulatás (korábban azért beszélgetéseink után Sanyi citerázása mellett átvettük a népdalkincsünket), s humán erőforrásainkban is voltak hiányok. Lelki a gazdaságával, Zoli a térdével, Benedek az eséséből származó lelki sérülésével bajlódott, így nem tudtak jelen lenni; míg Dani és Édua egymással bajlódott, s Ági a kinyílt világával, amik miatt ők is némileg lecsúsztak a jelen levésről.
Attila hozta Bálint lovát is, KissPeti Daniét is, és Péter Nagykörűből 2 lovat Sanyi futójával, így összesen 14 ló gyakorolt (6 hozott + Sanyiék tanyájáról 8).
 
Megemlítendő, hogy a bejegyzést új fotósunk, Balogh Domokos képei illusztrálják. A képekre kattintva megnézhetők nagyban.