Szabolcs ünnepén

 
Július utolsó hétvégéjén névnapi ünnepségre voltunk hivatalosak: Szabolcs ünnepén jelentünk  meg Szabolcsban - először plakáton, aztán személyesen. A válogatott közepes csapattal vonultunk fel, 7 lovassal és 6 segéddel. 5 ló jött a Tiszai kamionnal, 2 dunai ló futóval, a 6 férfi mellett Édua dobogtatott még Borussal.
 
Délután a Tisza-parton kicsit táboroztunk, közepesen gyakoroltunk, majd nagyon bemutatóztunk. 17 órától majd’ egy órán keresztül égtünk a harctéren – pedig nem sikerült rosszul a fellépés, csak nagyon meleg volt, főleg a köböre hosszúságához képest. Jól sikerült a közönségből való toborozás is: új birkózó bajnokot avattunk Zalkodról.
 
Este a várbeli program díszleteként is megjelentünk: a Kurul dobosok koncertje alatt – illetve felett és körül – idéztük meg Szabolcs vezér korát, legalábbis 7 lóval kereteztük egybe a dobosokat és a közönséget, végigmenve fenn a sáncokon is körbe. Nagyszerű élmény volt minden jelenlévő számára – köszönjük az ötletgazda-szervező Nagy Gézának, hogy évről-évre igényes rendezvényeivel igyekszik igényt teremteni.
 
 

Hortobágyi Lovas Napok 2016.


Az a megtiszteltetés érte csapatunkat, hogy a mi bemutatónk végét kérték költsön az 50. (ötvenedik!) Hortobágyi Lovas Napok ünnepélyes megnyitójának megtartásához. Ott helyben persze a megtiszteltetés érzését inkább éppen hogy elnyomva éreztük, minthogy szerettük volna még a köbörét és a birkózást is megmutatni a nagyérdemű közönségnek, de messzebbről már látjuk, hogy kitölt bennünket a nagyobb egész részeként való együtt-működés öröme.

Pénteken már délre megérkezett a csapat mindkét irányból, összesen 10 lóval. Ezúttal a többi lovas résztvevő között kaptunk helyet az étterem mögött, a lovainkat a mobilboxokban kellett elhelyezni, de hamar nagyszerű táborhelyet találtunk túl a díj- és veszternlovas csodaszállítókon, az erdőben. Jurtaállítás után este 6-tól sötétedés utánig gyakoroltunk.

Szombat délelőtt jól sikerült a sűrített bemutatónk, majd az ebéd, a tábori rekreáció – citeraszóban pácolt hússütéssel – és az esti koncertek is, bár Rúzsa Magditól csak ráadásul tudtuk meg, hogy az édesanyja vett neki kalapot… (Örömmel nyugtáztuk, hogy jól sikerült Lajkó Félix citeráját kiváltani a gitárral.)

Vasárnap többször változott a bevetésünk időpontja, végül a program (vissza)csúszása miatt, a papíron megadott kezdési időpontra lett vége a bemutatónknak, pedig mindent jelenetünket eljátszathattuk, tetszés szerint. A tetszést leginkább az újabb rendezvényekre való meghívások mutatták.

Szép tartalmas rendezvény volt, hangsúlyos csikós versennyel, egyéb szakmai programokkal, nyári, de kellemes időjárással és időtöltéssel. Irigyléssel szemléltük például, hogy a vesztern kultúrában a nagyondrága lovak milyen automatikusan dolgoznak a cutting közben, ami azért is praktikus, mert többször használatos a marha: a cutting csak a leválasztását jelenti a jószágnak, nem a levágását. A lovas úgyis a saját fennmaradásával van elfoglalva, miközben a ló tereli alatta a marhát.

Végül is a délután elején bontottunk tábort, a derekán utaztunk vissza, majd a nagykörűi csapatrész még egy lóúsztatási bemutatóval járult hozzá a helyi Nagy Ugrás című és tartalmú rendezvényhez, ezúttal a strandon, minthogy még elértük az utolsó kompot.